A gyors válasz arra, hogy melyik azonosítóra van szüksége Ha vállalata nemzetközi szinten működik, hitelt igényel, adót fizet vagy pénzügyi eszközökkel kereskedik, valószínűleg már találkozott a betűkből álló kavalkáddal: LEI, ISIN, DUNS, EIN, UEI, GIIN, áfaszám, cégjegyzékszám. Ugyanazokon az űrlapokon jelennek meg. Hasonlóan hangzanak. Több könyvelő is tévedésből már küldött DUNS-számot LEI-kód helyett a banknak. A valóságban ezek nyolc teljesen különböző rendszer, amelyek véletlenül mind számok vagy alfanumerikus kódok a vállalat neve mellett. A legtöbb vállalkozás nem választ egy azonosítót a másik helyett. Idővel többet gyűjtenek össze, mert mindegyik egy másik rendszert nyit meg: Azonosító Kiállító Formátum Fő cél Kinek van jellemzően szüksége rá Cégjegyzékszám Nemzeti cégnyilvántartás Országonként változó Igazolja a jogi létezést és bejegyzést Minden bejegyzett vállalat Áfaszám Nemzeti adóhatóság Országkód + számjegyek (pl. DE123456789) Áfa-megfelelés, határokon átnyúló számlázás Áfaköteles árukkal/szolgáltatásokkal kereskedő vállalkozások EIN Amerikai adóhatóság (IRS) 9 számjegy

Mit jelent a T+1 és milyen változásokat hoz az EU-ban Az elszámolási ciklus megmutatja, hány munkanap telik el a kereskedési dátum és a végső elszámolás között. A végső elszámolás az a pont, ahol a készpénz és az értékpapírok ténylegesen gazdát cserélnek. A T+1 azt jelenti, hogy az elszámolás a kereskedést követő egy munkanapon belül megtörténik. Az EU jelenleg T+2 alapon működik, így a most megkötött ügylet két munkanappal később kerül elszámolásra. Az ESMA (Európai Értékpapír-piaci Hatóság, az EU pénzügyi piacok szabályozója) 2027. október 11-ét javasolta az átállás dátumaként. A jogi út a CSDR (Központi Értékpapír-letétkezelési Rendelet, az EU értékpapír-elszámolási szabályzata) 5. cikkének (2) bekezdésének módosításán keresztül vezet. Ez a cikk jelenleg T+2-t ír elő, és ennek eredményeként az EU társjogalkotói már elfogadták a változást. A rövidebb időkeret csökkenti az ellenfélkockázatot. Végül is, minél kevesebb idő telik el a kereskedés és

Hogyan éri el vállalkozását egy másik országban érvényes LEI-szabály Az LEI (Legal Entity Identifier, jogi személyazonosító – egy 20 karakterből álló globális kód, amely egy jogi személyt azonosít) már nem csupán a saját szabályozó hatóságát érinti. Lehet, hogy az Ön országa nem követeli meg. A szerződő fél országa viszont igen. És amint megköveteli, a követelmény a gyakorlatban az Öné lesz. Vegyünk egy egyszerű esetet. Vállalata az Európai Unión kívül működik, és értékpapírokkal szeretne kereskedni egy EU-szabályozás alá tartozó befektetési vállalkozáson keresztül. A jogi kötelezettség a vállalkozást terheli, nem Önt. A MiFID II és a MiFIR (az EU pénzügyi eszközök piacaira vonatkozó szabályai) értelmében a vállalkozásnak minden bejelentendő ügyletet jelentenie kell a szabályozó hatóságának, és a jelentésnek tartalmaznia kell az Ön LEI-jét. Nincs LEI, nincs jelentés. Nincs jelentés, nincs ügylet. A követelmény tehát azon a vállalkozáson keresztül éri el Önt, amellyel

Mi az a GODIN? A GODIN (Global Open Data Integration Network, a nyílt adatok összekapcsolására irányuló globális együttműködési hálózat) egy kezdeményezés, amelyet a GLEIF (Global Legal Entity Identifier Foundation, a globális LEI-rendszert kezelő alapítvány) vezet. A GLEIF és az Open Ownership, a tényleges tulajdonlás átláthatóságára összpontosító nonprofit szervezet 2025 márciusában indította el a GODIN-t. A hálózat célja egyszerű. A világon számos értékes nyílt adatkészlet létezik. Ezek azonban széttagoltak maradnak a platformok, országok és szabványok között. A GODIN egyetlen közös kulccsal köti össze ezeket az adatkészleteket. Ez a kulcs az LEI-kód (Legal Entity Identifier, a jogi személyek globális azonosító kódja). Minden vállalatnak csak egyetlen egyedi LEI-kódja van. Következésképpen, amikor ez a kód minden adatkészletben megjelenik, az információk megbízhatóan összekapcsolhatók. A cégjegyzékek, ellátási lánc térképek, fenntarthatósági adatok, tényleges tulajdonlási nyilvántartások és más források elkezdnek kommunikálni egymással. Röviden, pontosan ezt teszi a GODIN.

Mi az a Project Aperta? Az Project Aperta a BIS (Bank for International Settlements, a központi bankok együttműködési szerve) által vezetett kezdeményezés. Röviden, a határokon átnyúló nyílt pénzügyi interoperabilitást tesztelte. A projektet a BIS Innovation Hub Hong Kong Centre irányította. A projekt során a prototípus öt piac nyílt pénzügyi hálózatát kapcsolta össze: az Egyesült Királyságot, az Egyesült Arab Emírségeket, Brazíliát, Hongkongot és Indiát. Ennek eredményeként a BIS hálózatok hálózatának nevezi. A projekt számos központi bankot hozott össze. Ezek közé tartozott a Hong Kong Monetary Authority, a Brazil Központi Bank és az Egyesült Arab Emírségek Központi Bankja. Emellett részt vett az Egyesült Királyság pénzügyi szabályozó hatósága, az FCA is. A GLEIF (Global Legal Entity Identifier Foundation, a globális LEI rendszert felügyelő szerv) is csatlakozott, az International Chamber of Commerce Digital Standards Initiative, valamint számos kereskedelmi bank és fintech cég mellett. Egy

Az AI ügynökök már most is cégek nevében járnak el Az AI ügynökök már nem kísérleti fázisban vannak. Információkat keresnek, ajánlatokat hasonlítanak össze, űrlapokat töltenek ki, és más rendszerekkel lépnek kapcsolatba cégek nevében. A WEF (Világgazdasági Fórum, egy nemzetközi gazdasági együttműködési szervezet) adatai szerint a vezetők 82%-a tervezi AI ügynökök bevezetését a következő egy-három évben. Ennek eredményeként felmerül egy kérdés, amelyre az internetnek soha nem kellett ilyen mértékben választ adnia. Amikor egy AI ügynök végrehajt egy műveletet, maga az ügynök nem felelős semmiért. A mögötte álló jogi személy az. De hogyan ellenőrizheti bárki is, hogy melyik jogi személyről van szó? A mai internetnek nincs erre közös szabványa. Mi az Agent Name Service? 2026 júniusában a Linux Foundation bejelentette szándékát az ANS (Agent Name Service, egy nyílt szabvány az AI ügynökök azonosításának ellenőrzésére) elindítására. A Linux Foundation sajtóközleménye szerint a cél

Miért döntött India a cselekvés mellett India pénzügyi piaca hatalmas. Minden nap több százmillió tranzakció zajlik bankok, vállalkozások és pénzügyi intézmények között. Éveken át azonban egy ismerős probléma állt fenn: ki áll valójában egy tranzakció mögött? A 2008-as pénzügyi válság lehetetlenné tette ennek a kérdésnek a figyelmen kívül hagyását. A szabályozók rájöttek, hogy nem tudják gyorsan azonosítani, mely piaci szereplők voltak kitéve a csődbe menő szerződő feleknek. Az adatok széttagoltak voltak, az azonosítók következetlenek, és a határokon átnyúló átláthatóság szinte nem létezett. Ennek eredményeként a G20 létrehozta az LEI (Legal Entity Identifier, globális azonosító a pénzügyi tranzakciókban részt vevő jogi személyek számára) rendszert, amelyet a GLEIF (Global Legal Entity Identifier Foundation, a globális LEI-rendszert kezelő szervezet) felügyel. A GLEIF nyomon követi az LEI bevezetését a világszerte érvényes szabályozásokban, és India kiemelkedik, mint az egyik legalaposabb példa arra, hogyan vezetheti be

Miért volt hosszú ideig töredezett az amerikai pénzügyi adatállomány? Az amerikai szövetségi pénzügyi szabályozás történetileg elszigetelten működött. Különböző szabályozó hatóságok eltérő rendszereket, formátumokat és azonosítókat használtak ugyanazokhoz az entitásokhoz. A 2008-as pénzügyi válság idején a szabályozó hatóságok rájöttek, hogy nem tudják gyorsan azonosítani, mely piaci szereplők voltak kitéve a csődbe jutó partnereknek, mert az adatok egyszerűen nem kapcsolódtak össze. A Kongresszus az FDTA-t (Financial Data Transparency Act, azaz Pénzügyi Adatátláthatósági Törvény, az egységes, géppel olvasható szabványokat előíró amerikai törvény a pénzügyi jelentéstételhez) azért hozta létre, hogy ezt orvosolja. 2022 decemberében a Kongresszus elfogadta a törvényt, amely kilenc szövetségi pénzügyi ügynökségből álló csoportot bízott meg közös adatstandardok létrehozásával. Mi dőlt el 2026 júniusában? 2026 júniusában az ügynökségek közzétették a végleges közös szabályt, amely 2026. október 1-jén lép hatályba. Az SEC (U.S. Securities and Exchange Commission), az FDIC (Federal Deposit Insurance Corporation),

Az LEI kód központi szerepet játszik Európa új Európai Üzleti Tárcájában — egy harmonizált digitális azonosító eszköz az uniós vállalkozások számára. Az Európai Unió átalakítja azt, ahogyan a vállalkozások igazolják magukat, dokumentumokat írnak alá, és hatóságokkal lépnek kapcsolatba a határokon átnyúlóan. Az LEI (Legal Entity Identifier, jogalany-azonosító, egy egyedi globális azonosító a jogalanyok számára) kulcsfontosságú ahhoz, hogy ez a gyakorlatban is működjön. Mi az Európai Üzleti Tárca? Az Európai Bizottság 2025 novemberében tette közzé az EBW rendeletre vonatkozó javaslatát (COM(2025) 838). A cél egyértelmű: csökkenteni a vállalkozások adminisztratív terheit, és gyorsabbá, egyszerűbbé tenni a határokon átnyúló műveleteket az EU-n belül. Az EBW-vel egy vállalat digitálisan, teljes jogi hatállyal végezheti el a következő műveleteket mind a 27 uniós tagállamban: Saját identitásának ellenőrzése és partneradatok valós idejű ellenőrzése Ellenőrzött dokumentumok, például engedélyek, jogosítványok és tanúsítványok létrehozása, tárolása és megosztása Dokumentumok elektronikus aláírása