A határokon átnyúló fizetések évtizedekkel ezelőtt létrehozott adatformátumokra támaszkodtak. A digitális pénzügy azóta a globális kereskedelem gerincévé vált, de az üzenetküldési szabványok nehezen tudtak lépést tartani. Ez 2025 novemberében megváltozott, amikor a SWIFT együttélési időszak véget ért, és az ISO 20022 lett a határokon átnyúló fizetési üzenetek egyedüli szabványa. Ez a változás több mint technikai fejlesztés. Az új formátum egyre nagyobb igényt támaszt a strukturált, géppel olvasható jogalanyazonosító adatok iránt, és a LEI-kód egyértelmű szerepet tölt be ebben. Mi az ISO 20022? Az ISO 20022 egy nemzetközi pénzügyi üzenetküldési szabvány. Felváltja a régebbi formátumokat, például a SWIFT MT üzeneteket, amelyeket a bankok évtizedekig használtak. A különbség túlmutat a technikai vonatkozásokon. Minden fizetés most sokkal több strukturált adatot hordoz, beleértve a befizető és a kedvezményezett pontos adatait, hivatkozási számokat és a szabályozási megfelelés szempontjából lényeges mezőket. A SWIFT 2023 márciusában nyitotta

Az EU kriptoeszközökről szóló piacokról szóló rendelete, ismertebb nevén MiCA (2023/1114 EU rendelet), a világ első átfogó jogi keretrendszere a kriptoeszköz-piacok számára. Megváltoztatta a szabályokat mindenki számára, aki az európai kriptotérben tevékenykedik. Az egyik kevésbé tárgyalt követelménynek semmi köze a blokklánc-technológiához. Arról szól, hogyan igazolja egy vállalat a személyazonosságát. Itt lép be a képbe az LEI-kód. Mi az a MiCA, és kire vonatkozik? A MiCA-t az Európai Parlament 2023 áprilisában fogadta el, és 2023 júniusában lépett hatályba. Két szakaszban került bevezetésre. Az első szakasz, amely 2024. június 30-tól hatályos, az eszközhöz kötött tokenekre (ART-k) és az e-pénz tokenekre (EMT-k) terjedt ki. A második szakasz, amely 2024. december 30-tól hatályos, kiterjesztette a keretrendszert az összes kriptoeszköz-szolgáltatóra, amelyeket CASP-ként emlegetnek. A CASP (kriptoeszköz-szolgáltató) bármely jogi személy, amely szabályozott kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújt szakmai alapon. Ide tartoznak a tőzsdék, letéti szolgáltatók, brókercégek, kereskedési platformok és

Mi az a KYB? A KYB, vagyis a Know Your Business (Ismerje meg üzleti partnerét) az üzleti partnerek, beszállítók és ügyfelek személyazonosságának, tulajdonosi struktúrájának és jogi státuszának ellenőrzési folyamata – mind az üzleti kapcsolat létrejötte előtt, mind annak fennállása alatt. A KYB a tágabb KYC (Know Your Customer – Ismerje meg ügyfelét) keretrendszer részeként fejlődött ki. A KYC általában az ügyfél-átvilágítást fedi le, és mind magánszemélyekre, mind jogi személyekre vonatkozik. A KYB ennél specifikusabb: kifejezetten a jogi személyekre összpontosít. Az alapvető kérdés nem csupán az, hogy ki az adott személy, hanem az is, hogy mi valójában a vállalat, ki a tulajdonosa, és ki jár el a nevében. A KYB egy egyértelmű szabályozási hiányosság következményeként jelent meg. Évtizedeken át a magánszemélyek személyazonosságát szigorú ellenőrzésnek vetették alá, míg a vállalatok sokkal gyengébb követelmények mellett működtek. Ennek eredményeként a jogi személyek a pénzmosás,

Miért fontos az üzleti identitás az MI számára? A mesterséges intelligencia átalakítja, ahogyan a vállalatok feldolgozzák az adatokat, felmérik a kockázatokat és döntéseket hoznak. A pénzügyi intézmények MI-t használnak a csalások felderítésére, a hitelkockázat felmérésére és a partnerek azonosítására. Az iparágakban az automatizált rendszerek egyre inkább az MI-re támaszkodnak a beszállítók, partnerek és ügyfelek ellenőrzésére, mielőtt szerződéseket vagy tranzakciókat kötnének. Mindezekben az esetekben egy közös követelmény létezik: az MI rendszernek pontos, ellenőrzött információkra van szüksége arról, hogy kivel van dolga. Pontosan itt válik elengedhetetlenné az LEI kód. Mire van valójában szüksége az MI-nek az üzleti adatokból? A mesterséges intelligencia (MI) minősége az általa felhasznált adatok minőségétől függ. Ez az elv különösen igaz a vállalati azonosító adatokra. Vegyünk egy egyszerű példát: a „Volkswagen AG”, a „Volkswagen Aktiengesellschaft” és a „VW Group” mind ugyanarra a vállalatra utal. Egy gép számára azonban ezek

Mi a DORA? A digitális működési rezilienciáról szóló rendelet – ismert nevén DORA – az (EU) 2022/2554 rendelet, amelyet az Európai Parlament és a Tanács 2022. december 14-én fogadott el. Az EU 2022. december 27-én tette közzé a Hivatalos Lapban. 2023. január 16-án lépett hatályba, és 2025. január 17-től teljes mértékben alkalmazandó. A DORA egy konkrét hiányosságot kezel az uniós pénzügyi szabályozásban. A DORA előtt a pénzügyi intézmények elsősorban tőke elkülönítésével kezelték a működési kockázatot. Ez a megközelítés azonban nem fedte le megfelelően az IKT-vel kapcsolatos zavarokat, amelyek egyszerre érinthetnek számos intézményt, amikor egy közös technológiai szolgáltató meghibásodik. Ezért a DORA egységes keretrendszert vezet be az EU-ban az IKT-kockázatkezelésre, az incidensek bejelentésére, a működési reziliencia tesztelésére, valamint a harmadik fél technológiai szolgáltatóinak felügyeletére. Kinek kell megfelelnie a DORA-nak? A DORA két fő szervezetcsoportra vonatkozik, amelyek információs és kommunikációs technológiai (IKT)

Az LEI már nem korlátozódik a pénzügyi intézményekre A legtöbb vállalat kezdetben azt feltételezi, hogy az LEI kód csak a bankokra vagy a nagy pénzügyi intézményekre vonatkozik. Ez a felfogás azonban elavult. Az elmúlt évtizedben az LEI szerepe jelentősen kibővült számos ágazatban és joghatóságban. Ma a vállalatok akkor találkoznak LEI követelményekkel, amikor fejlettebb pénzügyi tevékenységekbe kezdenek. Ez magában foglalja például a piaci befektetéseket, a finanszírozás igénylését, a határokon átnyúló fizetéseket, a szabályozott környezetben való részvételt vagy a pénzügyi intézményekkel való interakciót. 2026-ra az LEI egyértelműen a globális pénzügyi infrastruktúra részét képezi. Egyes országokban már mélyen beágyazódott a szabályozási keretekbe. Másutt az elfogadása felgyorsul a szélesebb körű digitalizációs és átláthatósági kezdeményezések részeként. Ennek eredményeként az LEI iránti igény elsősorban az üzleti tevékenységtől függ, nem csupán a vállalat méretétől vagy iparágától. Mi az LEI kód? A Jogi Személy Azonosító (LEI) egy 20

A FATF utazási szabály (16. ajánlás) előírja a pénzügyi intézmények számára, hogy bizonyos tranzakciókban szerepeltessék a küldőre és a címzettre vonatkozó információkat. Ez a cikk elmagyarázza, mit jelent a szabály a gyakorlatban, miért lehet nehéz a FATF utazási szabálynak való megfelelés, és hogyan segítenek az olyan strukturált azonosítók, mint az LEI, megoldani ezt a kihívást. Mi az a FATF utazási szabály? A FATF utazási szabály egy globális szabvány (16. ajánlás), amely előírja a pénzügyi intézmények számára, hogy bizonyos pénzügyi tranzakciókban, különösen határokon átnyúló kifizetésekben, szerepeltessék a kezdeményezőre és a kedvezményezettre vonatkozó ellenőrzött információkat. A cél a tranzakciók nyomon követhetővé tétele, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának kockázatának csökkentése. Mi az a FATF, és honnan származik az utazási szabály? A Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) egy nemzetközi szervezet, amelyet 1989-ben hozott létre a G7. Szerepe a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

Helyettesítheti-e a vLEI technológia a jelszavakat az üzleti hitelesítésben a jövőben? A digitális világ még mindig nagymértékben támaszkodik a jelszavakra. Naponta jelentkeznek be emberek rendszerekbe, hagynak jóvá tranzakciókat és férnek hozzá platformokhoz felhasználói fiókok és jelszavak használatával. Üzleti környezetben azonban ennek a megközelítésnek van egy fontos korlátja. A jelszó csak azt igazolja, hogy valaki hozzá tudott férni egy fiókhoz. Nem igazolja, hogy az illető melyik szervezetet képviseli, vagy mi a hivatalos szerepköre az adott szervezeten belül. Itt válnak láthatóvá a jelenlegi hitelesítési rendszerek korlátai. Ugyanakkor nemzetközi szinten új megoldások fejlesztése folyik annak érdekében, hogy a szervezetek digitálisan és megbízhatóan igazolhassák identitásukat és jogosultságukat. Az egyik ilyen feltörekvő megoldás a vLEI technológia. Miért nem elegendőek a jelszavak az üzleti hitelesítéshez A jelszóalapú hitelesítést eredetileg egyéni felhasználók számára tervezték. Szervezetekre alkalmazva számos probléma merül fel. Az egyik jelentős kockázat az adathalászat. Ha

Miért használják az LEI-t az USA-ban Az Egyesült Államokban az LEI kódot olyan esetekben használják, amikor egy vállalat tevékenysége szabályozott pénzügyi tranzakciókat vagy professzionális pénzügyi szolgáltatások igénybevételét foglalja magában. Az LEI-t nem általános vállalatazonosítóként, sem pedig cégjegyzék helyettesítőjeként hozták létre. Célja, hogy a pénzügyi tranzakciók technikailag helyesen feldolgozhatók legyenek olyan helyzetekben, ahol a tranzakciók jelentése kötelező. Az Egyesült Államok megközelítése praktikus: az LEI ott alkalmazandó, ahol egy pénzügyi szolgáltató adatokat kell benyújtson egy tranzakcióról, és ahol ehhez jogi személy egyedi azonosítása szükséges. Ha ilyen kötelezettség nem merül fel, nincs szükség LEI-re. Átfogóbb szabályozási áttekintésért tekintse meg részletes útmutatónkat: LEI kód az USA-ban: Amit tudnia kell. Milyen helyzetekben válik ténylegesen szükségessé az LEI az USA-ban Az LEI akkor válik szükségessé az Egyesült Államokban, ha egy vállalat olyan pénzügyi tranzakciókban vesz részt, amelyek jelentéstételi kötelezettség alá esnek. Ez elsősorban azokra az esetekre